Könyve ismerteti mi is az a konduktív etnopedagógia: „A konduktív etnopedagógia a néphagyomány pedagógiájának konduktív szemlélete- aktivizálás és rávezetés az önálló feladatmegoldásra, tanulásra.” Bemutatja 9 kompetenciaterület szerint a népi játékok típusait, egészen újszülött kortól kisiskolás korig. Egy-egy mondókánál, éneknél feltünteti, hogyan alkalmazzuk azt, mely életkortól ajánlott és milyen területeket fejleszt. A bölcsődébe járó gyermekek szemszögéből próbálom azokat a fejlesztési területeket bemutatni, ahol használni tudjuk fejlesztő hatásukat.
Nagymozgás: Azok a természetes mozgások, melyek során különböző izomcsoportok által az egész estünket összehangoltan használjuk, kiemelten fontos a mozgáskoordináció. Ehhez kapcsolódó játéktípusok a sétálgató, fogócska, körjáték (párválasztós), mozgásos ügyességi- és erőjátékok, ugróiskola. Fejleszti az állóképességet, egyensúlyérzéket, testsúlyáthelyezés, mozgáskoordinációt. A bölcsődében az önállóan lépegetni tudó gyermekeknél kitűnően használható.
Finommotorika: Első sorban az ujjak, szemek, a száj és az arc finom mozgása, tágabb értelemben a testünk apróbb részleteinek a koordinált mozgását jelenti. Játéktípusai a tenyeresdi, ujjasdi, kézcsipkedő, rajzolgató, eszközös játékok. Ezt a játékformát a csecsemőcsoportokban is tudjuk használni, mely fejleszti a taktilis érzékelést, szem-kéz koordinációt, keresztcsatornákat.
Testtudat, testséma: A testrészek ismerete, testünk határai, működése, érzékelése kiemelten fontos a kisgyermeknevelői munkánkban. Ehhez tartozó játéktípusok az arcmutogatós, arcsimogató, csiklandozó, tornáztató, kukucs játék. Kialakítja a testtudatot, fejleszti a szókincset és a sorrendiséget. Egészen kicsi kortól ajánlott, 1 éves kortól a bölcsődében akár tükörrel szemben is játszhatjuk a gyerekekkel.
Egyensúlyérzék: Típusai a fejbillentő: 6-8 hónapos kortól, hintáztató, lovagoltató, ügyességi- erőjátékok, eszközös ügyességi játékok. Egyes játékokat idősebb gyerekek játszhatják párban, mint pl.: fejbillentő. Fejlesztési területek: irányok, memória, beszédfejlődés.
Téri tájékozódás: Koordinációs képesség, amely a test térbeli helyzetét, annak megváltoztatását és érzékelését szabályozza. Kapcsolódó játékok az ölbéliek, vonulások, páros szökellő, fogócska, párválasztós játék. Ez a játéktípus 3-6 éves kor közötti gyermekek számára ajánlott, fejleszti a vizuális és auditív észlelést, a figyelmet, szemkontaktust, együttműködést, nagymozgás területeit.
Észlelés: Jelentése a befogadás, összegyűjtés, elmével való feldolgozás. Játékai az ölbéli játékok, szellemi ügyességi játékok, rejtő-kereső, mondókák, vonulások. A játékforma újszülött kortól megjelenhet. Az 1-2 éves gyermekek játszhatják saját tenyerükbe rajzolva is (ölbeli játék-tenyeresdi. Játékai az arcmutogató, ujjasdi, párválasztó körjáték, mondogató és a kiszámolós. 0 hónapos kortól 4 éves korig változatos játéktípusok jelennek meg. Fejleszti a észlelést, testközelséget, taktilis érzékelést.
Kommunikáció: fejlesztéséhez kapcsolódnak a hangutánzó mondókák, felelgető-párbeszédes, tapsos, nyelvtörő, csúfolók. Már a magzati kortól fontos szerepe van a mondókák, énekek fejlesztik az anya-magzat kapcsolatát későbbiekben pedig a kreativitást, memóriát, artikulációt, gesztusokat, hangsúlyt, önfegyelmet.
Szociális kompetencia: Ennek a területnek a játékai az ölbéli- testközelség, fogócska, bölcsődében az idősebb gyerekek akár egymással szemben ülve-állva is játszhatják (ölbeli játékok - piszéző, homlokkoccantó)
Számomra azért volt fontos a könyvet elolvasni-megismerni, mert a kisgyermeknevelői pályámon sok segítséget tud nyújtani, akár a témák bevezetése, fogalmak vagy új mondókák és énekek, gyermekdalok tanulásában.
Ajánlom a könyvet szülőknek és a hasonló pályára készülőknek egyaránt.
Kőszegi Renáta
kisgyermeknevelő
Áchim András utcai bölcsőde