. Miért? Azért, mert a technika bekúszott a gyerekszobába is, s sokan nem is tudják milyen veszélyeket hordoz magában szinte láthatatlanul. Adjuk, ne adjuk gyermekeinknek telefont, laptopot a kezébe, s ha igen, mi a megengedett idő, az elfogadott internet fogyasztási mennyiség? Sok szó esik mostanában az IKT eszközök használatának előnyéről, hátrányáról gyermekkorban. Utóbbiakat sajnos gyakrabban tapasztaljuk. Szeretnék rávilágítani a „kütyüzés” néhány lehetséges következményére. Talán kevés ismeret van a köztudatban a tv, telefon, egyéb IKT eszköz által keltett agyműködés változásról, illetve, hogy a mindezek az eszközök használata a hormonteremélesre is befolyással van.
A digitális eszköz a legjobb bébiszitter. Érthető, miért hagyják a szülők, nagyszülők, hogy gyermeküket lefoglalja a tv, iPad, laptop, számítógép. Az esetek 100%-ban beválik. Olcsóbb, megbízhatóbb bébiszittert keresve se találni.
Bármilyen rémületesen is hangzik, az lenne a jó, ha 8-10 éves korig szinte egyáltalán nem kerülne kézügybe az internet. A kevesebb technikával megterhelt agy jobban működik, és hatékonyabban képes tanulni. A képernyők inkább tompítják, mintsem fejlesztik a fejlődő agyat. A videojátékosok azzal szoktak érvelni, hogy játékhasználat során javul a szem-kéz koordináció. Ez igaz. Közben tönkremegy az agyműködés bizonyos területe, megváltozik az emberi kapcsolat. Megéri??!
A képernyő kiemeli a gyermeket az érzelmekkel átjárt elsődleges érzéki- érzékszervi közegből. Ez odavezet, hogy érzelemhiányos, gyengébben érzékelő, s ezért bizonytalan, neurotizált emberek nőnek fel. A Microsoft egyik vezető munkatársa gyermekeinek csak 12 évesen engedte meg először, hogy „kütyüt” vegyenek a kezükbe. Tisztába volt ugyanis azzal, hogy a különböző játékok, alkalmazások hipnotikus hatásúra lettek tervezve azért, hogy függőséget váltsanak ki a felhasználóknál.
Az agy szívós, és törékeny egyszerre. Bármilyen digitális tevékenység, ami egy óránál tovább tart, feszegeti a mellékvesék határait. Még nem tudni, mennyi idő az, hogy így az agy károsodást szenvedjen, de azt igen, hogy előbb-utóbb be fog következni. Az internet világából származó ingerek (maga a képi, hangi megjelenítés) az agyfelszínt, a kérget kapirgálja minden energiát ide szív fel, a kéreg alatti rész, ahol az érzékletek, érzelmi központok vannak, nincs foglalkoztatva. A túl korai „kütyüzés” károsítja a gyermek fejlődő idegrendszerét. Agyi képalkotó vizsgálatok szerint a derengő fény fényű monitorok az agy örömközpontját ingerlik, és hatalmas mértékben növelik a dopamin termelődését. Friss kutatások bizonyítják, hogy a túl hosszú ideig figyelt monitorok olyan hatást gyakorolnak a fejlődő agyra, mint a kábítószer-függőség! Nem, ez nem túlzás.
A Washingtoni egyetem klinikáján az égési sérültek fájdalmait videojátékokkal enyhítik, mert ezek hatása a morfiumhoz hasonló, ezért valódi narkotikum használatára nincs is szükség! Ez azt is jelenti, hogy a „kütyüző” gyerekek digitális morfiummal tömik magukat! A tableten, mobilokon futó mesetár lehet, hogy jópofán van megcsinálva, csak épp a mese legfontosabb funkcióját nem tudja betölteni: feszültségek, indulatok, szorongás, félelem feloldása. Mesehallgatás közben a gyermek belső képet készít A képernyő képei blokkolják a fantázia működését, és ott okoznak pangást, ahol a világ felé forduló késztetések születnek meg (a kéreg homloklebenyi része) ahol tervezzük a cselevéseinket, és ahol összerendezzük, uralmunk alatt tartjuk a központi idegrendszerünk más részeinek működését.
Vekerdy Tamás látta a YouTube-n: 1 év körüli gyermek egy nyitott magazinon húzogatja kétségbeesetten az ujját, mert ő a tablethez van szokva, amin ilyenkor megmozdulnak a dolgok, és nem érti, hogy a magazin miért nem „működik”? Ő már „el van rontva”, pedig ez ebben az időszakban kizárólag a szülőkön múlik.
A tartós technika használat túlingerli az idegrendszert és növeli az úgynevezett stresszhormon, a kortizon termelését. A technikai eszközök során az egekbe szökik a kortizon szint, ami káros: növeli a szorongás, a depresszió, az álmatlanság, a magas vérnyomás, cukorbetegség előfordulását.
Az iskola előtt egyáltalán ne kerüljön a gyerek gép elé! Az agyi tevékenységekért felelős neuronális háló kiépülésének fontos, kritikus szakasza. Később nem pótolható mélységű tanulási folyamatok zajlanak ilyenkor automatikus és intuitív módon.
Mi tehát a megoldás? Minél többet mozogjon a gyermek, vele együtt mi is, s legyen lehetősége sok-sok pozitív élményt megélni. Erre kiváló alkalom a közelgő ünnep is. Használjuk ki a családdal tölthető időt egymással való beszélgetésre, játékra. Nézegessünk képeskönyvet, vagy vegyük elő a régi fényképeket, melyekhez történetek fűződnek. Meséljünk gyermekeinknek, mert a mese jó, a mese minden korosztályt épít, felüdít.
Forrás:Vekerdy Tamás : Belső szabadság; Braid Huddleston: Digitális kokain
Varga Tamásné Katica kisgyermeknevelő