Beköszöntött a július, a nyári zárás hónapja. Ebben az időszakban a családok nagy többsége heteket tölt együtt. Az, hogy ezt az egy hónapot milyen tartalmakkal töltitek meg, rengeteg lehetőség van. Viszont javasolnánk, hogy ne a digitális eszközök segítségével próbáljátok megoldani. Számos külföldi és magyar kutatás, szakember beszámolóját olvashatjuk ezen eszközök hátrányairól.

Az okoskütyün szocializálódó gyermekek nagy többségénél alakul ki hiperaktivitás, figyelemzavar és beilleszkedési nehézségek. Az idegrendszert utólag már szakemberek segítségével is nehéz korrigálni. A tévén, okos eszközön nézett mesék, videók által a gyermek kész képet kap a cselekményekről, az idegrendszere folyamatos terhelés alatt áll, és számára feldolgozhatatlan információkkal árasztja el. Ezek mind blokkolják a belső képkészítést. A feszültségek, indulatok felhalmozódnak, feldolgozatlanul maradnak.

Ezzel ellentétben a mesehallgatás során a gyermek a fantáziáját használja, ami segíti a feszültségét és szorongását oldani. Olvassatok minél többet, meséljetek saját mesét, személyes történetet gyermekeiteknek. Terápiás jelentőséggel bírnak az úgynevezett szociális történetek, amelyek hétköznapi szituációkat ismertetnek meg. Az élőszavas mesemondás alapját a játék, a saját élmény adja.

 A mesélésre szánt idő hosszú távú befektetés:

  • mélyíti a szülő-gyermek kapcsolatot
  • segíti a nyelvi és mozgásfejlődést
  • fejleszti a memóriát és a szókincset
  • agyi területeket kapcsol össze
  • segíti a későbbi tanulási folyamatokat

A mese mellett ugyanolyan jelentőséggel bír a mondókázás, dalolás. Segíti a nyelvi fejlődést, a beszéd ritmusosságának alakulását. Szemkontaktus során a gyermek megfigyelheti, miként formáljuk ajkainkat. Ha közben mutogatjuk is, a mozgásfejlődését is nagymértékben segítjük. A mozgáskoordináció fejlődéséhez a mondóka ritmusossága is hozzájárul. A ritmikusság a bal és jobb agyféltekét egyszerre készteti aktivitásra, így ezek a későbbi tanulási folyamatok alapját jelenthetik. 

Mondókázás, dalolás közben fejlődik a képzelőerő, a kisgyermekek megismerkednek az állatokkal, színekkel, természeti jelenségekkel, növényekkel, testrészeikkel.

Ebben az életkorban arra van szüksége, hogy mellette legyünk, ha kérdés, kétely merül fel benne, gyarapodjon szókincse, használja fantáziáját, megtanulja a problémákat kreatívan megoldani. A gyereknek nagyon jót tesz, ha hagyjuk a saját offline tempójában fejlődni a beszélgetős, játszós mindennapokban.

Olvassatok, meséljetek, mondókázzatok, daloljatok minél többet, lassuljatok le és próbáljátok kiélvezni az együtt töltött idő minden percét.      

Dicsőné Veres Bernadett

Kisgyermeknevelő