A hagyományok szerint vízkereszt ünnepével lezárul a karácsonyi időszak, és kezdetét veszi a farsang. Ilyenkor elbúcsúztatjuk a telet és köszöntjük a tavaszt, amelyhez számos népszokás és jellegzetes ételek is kapcsolódnak. A farsangi időszakban tartják a bálokat is, amiken a 2023-as farsang idején már korlátozások nélkül vehetnek részt a vendégek.

Vízkereszt (Epifánia) a keresztény egyház egyik legősibb ünnepe, amikor megemlékeznek a három királyok látogatásáról Betlehemben, a Kánai menyegzőről, illetve Jézus megkeresztelkedéséről a Jordán folyóban. Utóbbi emlékére szentelnek vizet január 6-án a római katolikus templomokban, illetve a görög katolikusok a folyókat és tavakat is szentelt vízzel hintik meg. A görögkeleti keresztény hagyományok szerint a vízbe dobott feszület egészséget és boldogságot hoz annak, aki elsőként találja meg és hozza fel a mélyből. A karácsonyi ünnepek zárónapja vízkereszt, melyet a farsangi időszak követ.

Az ünnephez korábban számos népszokás kötődött: a hazavitt szenteltvízzel megitatták az állatokat, hogy abban az évben ne legyenek betegek, az emberek pedig magukra locsolták szintén a betegségek és a rontás ellen. Több helyeken a ház padlójára is öntöttek belőle, hogy a házon is áldás legyen, de a papok is tartottak házszentelést, ami napjainkban is élő szokás az egyházban. Szintén sokan szoktak ilyenkor megfürödni valamelyik folyó hideg vizében, hogy egész évben távolt tartsák maguktól a betegségeket.

Milyen farsangi bálok voltak régen és most?

A tél vége és a tavasz kezdete az ókori népeknél a termékenységi időszakot is jelentette, amit jelmezekbe öltözve ünnepeltek. Ezeket a mulatságokat tekintjük a farsang őseinek, amik azonban az egyház nyomására egy időre eltűntek, majd a reneszánsz kezdetén kezdtek ismét megjelenni. Ezeket az összejöveteleket a vidámság, az életöröm kifejezése, a tánc és a mulatozás jellemezte.

A bálozás szokása Franciaországból indult a XIV. században, majd a XVII. században a többi királyi udvarban is elterjedt. Később a középnemesség és a polgárság körében is népszerűvé váltak az álarcosbálok. A magyarok a német fasching szót vették át az olasz karnevál helyett, és főként az arisztokrácia tagjai rendeztek bálokat, de tartottak céhes bálokat, illetve batyus bálokat is.  A falvakban a legények szervezték ezeket a mulatságokat. Az eladósorban lévő lányok ilyenkor bokrétát adtak a kiszemelt legényeknek, akik a farsang végén nyilvánosan a kalapjukra tűzték azokat. A báli szezon az eljegyzések és az esküvők időszaka is volt, mivel a nagyböjtben – vagyis a húsvétot megelőző 40 napban – már tilos volt esküvőt tartani.

AJÁNLÓ

A manapság megrendezendő jogász, orvos, vagy pékbál hagyományai a két világháború közti időszakra nyúlnak vissza, bár Pesten és Budán már 150–200 évvel ezelőtt is tartottak országos hírű bálokat. Az első Operabált osztrák mintára 1886-ban rendezték meg Budapesten. A Covid-járvány idején ugyan a korlátozások miatt nem lehetett ilyen társas összejöveteleket tartani, a 2023-as farsangi időszakban azonban már újra lesznek hasonló mulatságok, mint:

• Vojtina Bábszínház: https://www.vojtinababszinhaz.hu/musor
• Debreceni Aquaticum Farsangi program: https://www.aquaticum.hu/hu/itt-a-farsang
• Debreceni Állat és Vidámpark: http://www.zoodebrecen.hu/content/programok-es-rendezvenyek.html

Felnőtteknek programajánló: https://www.koncert.hu/koncert/nagy-utazas-februar17-77084

Honnan erednek a farsangi népszokások?

A dramatikus játékok közül egész Európában ismert volt a Cibere vajda és Konc király harca, amelyben Cibere vajda a böjti, Koncz király pedig a húsos ételeket jelképezte. A hagyomány szerint a két szereplő vízkereszt napján és húshagyókedden küzdött meg egymással: először a hedonizmust jelképező Koncz király, majd a böjtölést jelző Cibere vajda nyerte a viadalt.      A farsangi ünnepkör vége magyar elnevezés szerint a farsang farka, vagyis a farsang utolsó három napja. Ilyenkor nemcsak nálunk, hanem szerte a világon tartanak jelmezes felvonulásokat, ilyen a velencei vagy a riói karnevál. Hazánkban a legismertebb, farsanghoz kötődő álarcos felvonulás a mohácsi busójárás, amit a XVIII. század végétől rendeznek meg a farsangi időszak utolsó vasárnapján.A hagyomány eredetét egyébként többen magyarázzák a törökűzés legendájával, amely szerint az őslakos sokácok ijesztő álarcokba öltözve, zajkeltő eszközökkel éjszaka csónakokkal átkeltek a Dunán és elüldözték a törököket Mohácsról.

A bakkuszjárás felvidéki eredetű felvonulás volt, amit húshagyókedden tartottak. Ilyenkor a férfiak szamárbőrbe vagy női ruhába öltözködtek, és kezükben nyársat tartva táncolták végig a falut. Közben megtréfálták az utcán állókat, a lányokat megcsipdesték, bekormozták, a begyűjtött ennivalót pedig a kocsmában közösen fogyasztották el. Erdélyben a mai napig él az a szokás, hogy húshagyókedden egy zajos, jelmezes felvonulás után elégetnek egy szalmabábút, ami a telet jelképezi.

Hogyan köthető a szalagos fánk és a torkos csütörtök a farsangi időszakhoz?

A farsangi időszakban korábban is sok húsételt, kocsonyát és káposztát fogyasztottak, a farsang legjellegzetesebb édessége pedig a fánk volt, amit a mai napig sok háziasszony készít. A legismertebb és talán legkedveltebb farsangi fánk a szalagos, de van még csöröge-, forgács- és rózsafánk is. A magyar népszokás szerint a hamvazószerda előtti napon, vagyis húshagyókedden kellett elfogyasztani az utolsó húsételeket, majd a háziasszonyok az edényeket a szokásosnál is alaposabban mosták el, hogy hús- vagy zsír semmiképpen ne kerüljön a nagyböjti ételekbe. A katolikus hagyományokat tartó országokban ma is hamvazószerda előtt tartják a torkos csütörtököt.

Farsangi fánk receptajánló:

Bölcsődénkben farsangváró hetet tartunk, amelyet megelőzően a kisgyermeknevelők által készített dekorációkkal díszítjük fel intézményünket, ezzel teremtve meg a farsangi hangulatot.

                

Színesebbnél színesebb programok közül többnyire kreatív tevékenységekkel készülünk a gyerekeknek: maszk készítése bölcsődében és otthon, fotófal, fánk kóstolás. A hét utolsó napján farsangi jelmezes mulatságot tartunk, ahol kicsik és nagyok beöltözve együtt űzik el a telet.

       

A gyerekek jelmezének beszerzésére több lehetőség is van. Az egyik ilyen mód a jelmezkölcsönzés. Az oldalak megtekinthetőek az alábbi két linken.

• https://www.sissyruhakolcsonzo.hu/termekek/allatfiguras-jelmezek-hu
• http://fantaziajelmez.hupont.hu/ 

A Facebookon Csere bere csoport is rendelkezésre áll, ahol megunt, kinőtt jelemzünket cserélhetjük el.

A farsangi versek és mondókák elengedhetetlenek ebben az időszakban, amelyek fokozzák a hangulatot és élénkítik a mindennapi tevékenységeket. Kisgyermeknevelők és szülők részére szívesen ajánljuk az alábbi weboldalt, ahol farsangi versek, mondókák és dalok találhatóak meg hanganyaggal együtt.

https://www.csaladinet.hu/m/hirek/szabadido/programajanlo_(csaladdal_gyerekkel)/29869/vidam_farsangi_dalok_versek_mondokak

 

Kellemes farsangi készülődést és élményekben gazdag ünneplést kíván a Honvéd Utcai Tagintézmény munkaközössége!